Spontán rövid kanyargás

Blogbejegyzés

Spontán rövid kanyargás
Sziasztok!

Szombat reggel elszaladtunk egy gyors hátsófékbetét cserére, mert már nem maradt túl sok belőle, és a Dél-Tiroli kanyar alatt is spórolni kellett vele, ami hely földrajzi adottságaihoz viszonyítva elég nehéz feladat.
Szinte végig szakadt az eső,  pályán is mentünk, úgyhogy nem sok említésre méltó történt. Visszafelé beugrottunk az innsbrucki Louis-ba felni tisztítóért, hogy a régi betét maradványait lepucoljam majd a kerékről, aztán nagyjából ennyit kalkuláltam erre a napra, mert az időjárás semmi jóval nem kecsegtetett.
Aztán valami csoda folytán délutánra egész jól kisütött a nap, már majdnem meleg is volt (azért a termobélést nem kellett kivenni :D ), úgyhogy átszaladtam a közeli Imst-be néhány dolgot elintézni. Olyan 4 körül végeztem is, gondoltam ha már ott vagyok a Hahntenjoch lábánál, felszaladok megnézni, hogy milyen idő van.
Hahntenjoch déli oldal
Odafent a kevés napsütés miatt még mindig volt némi hó, és a megállás után a sisak sem kívánkozott le rólam. Még nincs hőmérőm, de szerintem közelebb voltunk a 0, mint a 10 fokhoz. Találkoztam egy örült bringással, akivel nagyjából egyszerre értünk az 1894 méter magas pontra. Azt még megértem, hogy felfelé nem fagy meg, de utána lefelé hogy nem fagy rá a ruha... Őrültek na. :D
Hahntenjoch - Innentől csak lefelé vezet (aszfaltos)út
A tábla kőomlásveszélyre figyelmeztet, komolyan kell venni
Az aszfalt hideg volt, sok helyen vízátfolyás, és a tél utómunkálatai miatt, tele volt kövekkel az út. Ilyenkor tavasszal egyébként erre sok helyen lehet számítani, mert amit a víz télen szétfagyaszt, azt most kiolvasztja a nap, és némi gravitációs közbenjárással törekednek az alacsonyabban fekvő területek felé. Ha élőben messziről látod, akkor iszonyatosan jól néznek ki, ezek a kis (vagy nagyobb) kőlavinák, közelebbről ismerkedve a céges teherautónak egy felnije bánta az elkerülhetetlen találkozást.
Tehát Hahntenjoch után gondoltam iszok egy kávét, és kicsit felmelegszek az egyik kedvenc Alm-omban, a Gogles Alm-ban.
Szeretem, mert motorral megközelíthető, viszont az utolsó néhány kilométer laza terepezés, köves gödrös úton, és ez viszont elriasztja a többséget, lakókocsikat, buszokat, tehát viszonylagos nyugalomban fogyaszthatom el a kávémat, gyönyörű kilátás mellett, 2 017 méter magasan.
Viszont a szép kilátásnak is megvan az ára, ugyanis még onnan sem pucolták el teljesen a havat, a környékre érve láttam a táblát, hogy zárva van. Erre valahol számítottam is, de szándékosan nem informálódtam, úgyis csak kóboroltam egy kicsit.
Úgyhogy életbe lépett a "B" terv, és a nem messze lévő Naturparkhaus Kaunergrat tetején lévő étteremben fogyasztom el a frissítőt. Lőttem néhány képet, de már gyülekeztek az esőfelhők, úgyhogy jobbnak láttam készülődni. Gyorsan leszurkoltam 2,70 eurót a kávéért, majd a szállás irányába fordítottam az első kereket, és a leggyorsabb úton irány haza.
Kilátás a Naturparkhaus panorámateraszáról
Fliess madártávlatból
Ideje indulni

A hegy túloldala már Svájc
7 km-es alagút, és autópálya. Szerencsére épp megúsztam az esőt. Most így szombat este elmondhatom, hogy ma még ramatyabb volt az idő, de holnapra javulást mondanak.

A túra útvonalát itt találjátok