Olasz kávézás

Blogbejegyzés

Olasz kávézás
Az alább ismertetett túrát, már régóta terveztem végrehajtani, de eddig valahogy kimaradt az életemből. Vasárnap viszont eljött a napja!
Szombati motorozásunk után betértünk törzshelyünkre egy kávéra, megbeszélni az aznapi etapot, ahol is aztán kitaláltuk, hogy vasárnap is kellene egy kört csinálni. Az időjárás tökéletesnek ígérkezett, sehol egy felhőjóslat, 25-30 fokos maximum hőmérséklettel. Eszembe ötlött ez a túra, gyors fejszámolás, időben haza is érünk, a reggel 9-es indulást szavaztuk meg.
Jómagam egyébként nem kedvelem az olasz temperamentumot, viszont mégis szívesebben megyek át, pedig az útjaik kevésbé járhatóak. A kávéjuk viszont isteni és rendőrből is kevesebb jut az utakra. A motoros kollégák is barátságosabbak, visszaintenek, és a közlekedés résztvevői a hazai viszonyokhoz hasonlóan jeleznek, ha rendőrt látnak.
Tehát Telfs Shell kút, teli tank, majd a Brenner-hágón át vezetett az utunk. Időspórolás miatt az osztrák szakaszon elkerülve a falvakat, az autópályát választottuk. A hágón van egy fizetős szakasz amit kihagytunk, mert elkérnek a matricán felül 9 eurót egy néhány kilométeres szakaszért. Oda-vissza már egy tank benzin lenne.
Sterzing-nél felkanyarodtunk a Jaufenpass-ra, ahol most egész szerencsénk volt a forgalommal, mert fent egy kicsit hideg volt és még nem voltak bringások illetve lakókocsis akadályok. Ez a probléma elég gyakori a közismert hágókon, hogy ha az ember nem jó napszakban megy, akkor hiába a teljesítménytöbblet, egyszerűen nem lehet haladni, mert annyian vannak, hogy szinte felesleges előzni, mert csak jön a következő.

Jaufenpass - Téltábornok visszavonuló csapatai
Jaufenpass - A keleti oldalon pazar volt a kilátás
A keleti oldalon még jobb volt a helyzet, mert egyrészt naposabb volt, melegebb volt az aszfalt, és az autósok is jobban haladtak lefelé. Szeretem ezt a szakaszt, a kanyarok, és a nagyobb huppanók kombinációja miatt. Egész Meránó-ig gurultunk, ahova az ebédet terveztük. A tripadvisor-on néztem ki egy hamburgerezőt. Egyrészt a környezet miatt, másrészt az értékelések miatt. A várakozásokkal ellentétben ugyan gyors nem volt a kiszolgálás (ne felejtsük el, hogy Olaszországban vagyunk), viszont valóban nem volt eget verő összeg, és finom is volt.
A torony ingyenesen látogatható (ezért is szeretem Dél-Tirol-t, Ausztriában ez legalább 5 euró lett volna). A parkolás kicsit nehézkes a környéken, de motorral megoldható, az útról nagyjából 300 métert kell gyalogolni. Mi máskor is útba ejtjük.
GPS koordináták: 46°40'18.2"N 11°10'03.8"E
Meránó - Közvetlen az őrtorony tövében van a falatozó
Az ebéd utáni kötelező kávét elfogyasztottuk, majd a motorral délnek fordultunk Bolzánó-nak. Persze az első lehetőségnél elhagytuk a főutat, és Verano érintésévél haladtunk délnek a hegyen. Sok helyen új utak vannak ezen a szakaszon, nagyon jó kanyarok, kevés forgalom. Én ezt a szakaszt élveztem a legjobban. Bolzánó előtt, balra vettük az irányt Sarentino, egész pontosan a Penserjoch felé. A csúcstámadás előtt volt még egy rövid szünet, de aztán meg sem álltunk a 2211 méter magas csúcsig.
A sok helyen erősen kőfelhordásos úton, a hóolvadás miatti vízátfolyásokból sejtettem, hogy itt sem virágos mezőket fogok találni hasonlóan a Jaufenpass-hoz. Itt leginkább csak motorokkal járnak, tapasztalataim szerint a lakókocsik elkerülik ezt a szakaszt.
Penserjoch
Innen egyenesen vezetett haza az utunk, újfent a Brenneren át, ahol ismét kikerültük a fizetős szakaszt. Egy idiótán beállított lámpa miatt feltorlódott 3 km-es sort kellett megelőzzünk. Ugyan a szabálytalan előzés 35 eurónál kezdődik, de nem akartam a 10%-os emelkedőn ennyit araszolni. A helyiek is követték a példámat. Remélem ők is összefognak, és ki tudják majd harcolni az előregurulást, és a buszsáv használatot!
Széles utat nektek!!!

Az útvonalat itt találjátok